2008. január 16., szerda

Valami bűzlik Zombiában

Időről időre megnézek egy zombifilmet, hogy lépést tartsak a korral amiben élünk. A filmesek tudják, hogy félelmetes ellenfelet kell kreálni, így hát kitalálták a zombit, azt az ellenfelet, akit meg sem lehet ölni – hisz már úgyis halott, és nem lehet leállítani hagyományos módszerekkel, csak valami nagyon bonyolult hókuszpókusszal, vagy még úgy sem.


Szerencsére a Legenda vagyok film zombijai nem halottak, csak betegek szegények és "normálisan" reagálnak a golyóra de azért ez a film sem tudta feledtetni velem a műfaj legendás butaságát. A komputer-grafikával előállított zombik minősége ugyan hagy némi kívánnivalót, de az biztos, hogy ha éjszaka az utcasarkon elém ugrana vicsorogva egy hasonló kinézetű zombi, akkor nem az lenne az első gondolatom, hogy "Uramisten, milyen szar grafika!"


Van az a játék, amikor emberek fel vannak sorakozva, és a sor egyik végén valaki súg valamit a mellette levő fülébe, ez pedig továbbadja a következőnek, és így tovább, míg elér az üzenet a legutolsóhoz. A sugdolózás közben pár szó eltűnik vagy hozzáadódik, esetleg átalakul, így végül nagy derültség közepette össze lehet hasonlítani a kiinduló frázis és annak utolsó – általában értelmetlen változata közötti különbséget.


Ugyanezt a játékot játszották el a film alkotói. 1954-ben Richard Matheson írt egy regényt I Am Legend címmel. Itt zombik helyett vámpírok voltak, és volt füle és farka a történetnek. 1964-ben megfilmesítették a regényt The Last Man on Earth címmel. 1971-ben megszületett a The Omega Man című remake. 2007-ben a kör bezárult – visszatértünk az "I Am Legend" címhez, de a történetnek kissé hibádzik a füle és a farka.


A világvége egyik kedvenc témám, ezért okulásképpen kivonatolom, hogy miért rúgtak volna ki engem páros lábbal Hollywoodból, ha én követtem volna el ezt a forgatókönyvet (ha meg akarod nézni a filmet, akkor itt kell abbahagynod az olvasást).




2009-ben kezdünk: Dr. Alice Krippin (Emma Thompson) bejelenti a TV híradóban, hogy megtalálták a rák ellenszerét egy jó irányba mutált vírus képében. Dr. Krippin plasztikus hasonlattal magyarázza felfedezésének lényegét: egy rossz ember egy nagyon gyors autóban hatalmas károkat tud okozni, de ha kicseréljük az autóban a rossz embert egy rendőrre, akkor mindjárt megváltozik a kép.


És valóban változik a kép: 2012 szeptemberében New Yorkban vagyunk. Robert Neville (Will Smith), az ex-katonaorvos egy piros sportautóban száguldozik a kihalt, és bozóttal benőtt New York-i utcákon. Neville útitársa egy Samantha névre hallgató német juhász kutya. Elgondolkodom, hogy ez a kombináció vajon jó vagy rossz vírust szimbolizál, de nincs sok idő mélázgatni, mert Neville megpillant egy legelésző őzcsordát, és üldözőbe veszi őket. Megkapó szürrealista képsorozat, kíváncsian várjuk a magyarázatot.



Lassan kiderül, hogy a Krippen vírus rossz irányba mutálódott, közvetlen érintkezéssel és légi úton is terjedt és nagyon rövid idő alatt mindenkit megfertőzött. Az emberiség nagy része azonnal meghalt, a többiek agresszív zombivá változtak és éjszakai életet élnek – mivel nem bírják a napfényt. Az emberiség elhanyagolhatóan kis része immúnis volt a vírusra, de őket mind megették a zombik – az imént említett Neville kivételével. Samantha kutya a levegőben terjedő vírusra immúnis, és mostanáig sikerült elkerülnie a direkt kontaktust a zombikkal. Az őzek és az oroszlánok... nos, a logika azt követelné, hogy eledelként vagy zombiként végezzék, így hát őket nem sikerült megfejtenem. Tekintsük őket a díszlet részeinek :))


Neville visszaemlékezéseiből megtudjuk, hogy a 2009 karácsonyán kitörő fertőzés miatt Manhattant a hadsereg szigorú karantén alá veszi, mivel itt van a gócpont (Ground Zero) – és lebombázza a szigetre vezető hidakat. Neville-nek sikerül a feleségét és lányát feltennie az utolsó helikopterek egyikére, de a helikopter balesetet szenved.


Napnyugtára Neville hazamegy, a lépcsőfeljárót lelocsolja valamilyen fertőtlenítőszerrel – feltehetőleg azért, hogy elrejtse a szagokat a zombik elől és alaposan bezárkózik (házi feladat: próbáljuk meg kitalálni vajon hogyan tüntette el Neville a házhoz vezető nyomokat télen a hóban?)

A ház áramellátását a konyhapult alatt lévő három Honda generátor szolgáltatja. Neville a folyóvíz és csatornázás problémáját is megoldotta valahogy – még a kutya fürösztésére is jut víz. Az üzemanyagot elhagyatott benzinkutakból szerzi – kézzel működtetett pumpával (én Neville helyében szereztem volna egy nagy tartálykocsit, amit leparkoltam volna a ház közelébe, így elég lett volna megnyitni a tartály csapját – de én nem vagyok egy nagyonokos tudós :)). Azt sem árt tudni – ha netalán Neville-hez hasonló helyzetbe kerülnénk – akkor mielőbb tartósítsuk a benzint. Konzerváns nélkül a benzin csak néhány hónapig használható robbanómotorban – ezért ha szeretnénk még pár évig autókázni, akkor érdemes stabilizátort keverni a benzinhez, különben csak fűtésre lesz jó.

A ház alagsorában egy laboratórium van berendezve – Neville itt próbálja megtalálni a vírus ellenszerét. Erőfeszítéseit halvány reménysugár honorálja: a 6-os kalitkában a fertőzött patkány agresszivitása csökken – így hát kezdődhetnek az emberkísérletek.

Másnap ellátogat a kedvenc videotékájába, kikölcsönöz egy filmet és elbeszélget az általa felállított próbababákkal. Ezek után elmegy egy apartmanba rekvirálni. Mindig új apartmanba megy, összeszed pár konzervet, aztán el. Emberi maradványoknak se híre, se hamva.

Van egy folyamatos rádióadása, amelyben túlélőket keres, és arra kéri őket, hogy jöjjenek Manhattan déli kikötőjébe, mert ő ott lesz minden délben – "amikor a nap legmagasabban van az égen" – és várja a nagy találkozást. Az adást az "összes AM frekvencián" sugározza. Elég felelőtlen dolog az "összes" frekvencián sugározni, mert amellett, hogy megvalósíthatatlan, azonfelül már 1 középhullámú frekvencia fenntartása is elég energiaigényes. A fogyasztás elérheti az 1 MW-ot és legalább 200 méteres antennára van szüksége, ha azt akarja, hogy a szomszéd államban is meghallják. Nagyon sok benzint kell pumpálnia ahhoz, hogy 1 frekvenciát folyamatosan fenntartson. Persze, az sem lenne butaság, ha feladná ezt a macsó stílust, hogy ő csak sugároz. Néha ő is belehallgathatna az éterbe, hátha vannak még olyan túlélők, akik rádiójeleket sugároznak.
Folyamatosan megy a szöveg, hogy "gyertek ide hozzám, mert én majd megvédelek, kaját és szállást is biztosítok”. Ha valaki túlélte 3 évig a zombikat, van rádiója és a lebombázott hidak ellenére eljut Manhattan-be, akkor az tud vigyázni magára. Szerintem.



Újabb szürreális képsorozat: iroda a déli kikötőben – a szabad ég alatt, íróasztallal, notebookkal, mobil telefonnak látszó tárggyal – és kilátással a lebombázott hidakra. Utána egy kis golfozás egy bedöglött anyahajón levő repülőnek a szárnyán.


Újabb szarvasüldözés következik a kihalt városban, ezúttal gyalogosan. A szarvas befut egy sötét épületbe. A kutya utána. Neville pedig a kutyája után. A szarvast elkapja egy zombi, de Sam és Neville szerencsésen megmenekülnek. Ezután Neville csapdát állít és elfog egy női zombit a kísérletei folytatására. Egy hím zombit érzékenyen érint társának elvesztése, pár pillanatra még a világosba is kimegy a párja után, ami azért jó, mert megpörkölődik a pofája, és a későbbiekben meg tudjuk különböztetni a többiektől.

A zombi nő megkapja a kísérleti szérumot, Neville vár 20 másodpercet, látja, hogy a nő még mindig zombi, így hát megállapítja, hogy a szer hatástalan az emberekre. Másnap Neville autózik a városban, és észreveszi, hogy az általa Fred-nek nevezett próbababa elment a videotéka elől egy másik helyre. Azt hiszi, hogy begolyózott, elkezd lövöldözni, lelövi a próbababát, aki mintha mozogna, de amikor oda megy melléje, akkor beleesik a Pörkölt Pofájú zombi által felállított ugyanolyan csapdába, mint amilyennel ő szokott zombikat fogni.


Neville beveri a fejét és elveszíti az eszméletét. Alkonyat előtt magához tér. Ekkor kiszabadítja magát a csapdából, de a Pörkölt Pofájú ráuszítja a zombi kutyákat. Sam megvédelmezi a gazdáját, Neville lelövi a zombi kutyákat és elmenekülnek. Sam megsérül a harc közben és elkapja a kórságot. Amikor kezd zombi-kutyává változni, akkor Neville megfojtja.

Neville feladja a kilátástalan túlélőharcot, és az öngyilkosság egy olyan kellemetlen ámbár gyakorlatias formáját választja amivel megbosszulhatja hűséges kutyájának a halálát. Éjszaka visszamegy a zombifészekhez és autós ámokfutásba kezd. Sok zombit elüt, de a túlerő végül győz, felborítják a terepjáróját, vicsorogva közelít feléje a Pörkölt Pofájú, és már csak a csoda segíthet...

Csodák pedig vannak. Neville meleg családi légkörben ébred. A tévében Shreck megy, a konyhában Anna (Alice Braga) tojásrántottát készített, a kisfiú Ethan már reggelizik. Anna a világ legtermészetesebb hangján bejelenti, hogy a kisfiúval Vermont állam Bethel nevű településébe tartanak – a túlélő kolóniába. Maryland államban voltak, amikor meghallották a rádióadást, ezért útba ejtették New Yorkot. Anna brazil származású, a járvány kitörésekor egy Sao Paolo-i vöröskeresztes hajón volt, de a hajót szétszedték a menekülők. Öten indultak neki az útnak, de az "éjkeresők" elkapták a többieket.



Neville évek óta vágyott egy társra akivel válthatna pár szót, most azonban, hogy került beszélgetőpartner, nagyon furcsa dialógusokat hallunk – mint például a gyerekszobában midőn Anna megpillantja Neville lányának egy fényképét:

Hogy hívják? – kérdi Anna.
– Marley... – válaszolja Neville elgondolkozva – Marley-nak hívták.
– Szép név.
– Igen, Bob Marley-ról neveztük el.
– Kiről?
– Az énekes.
– Damien?
– Az apja.
– ...? – Anna az emlékeiben kutat.
– Az apja – ismétli Neville hitetlenkedve.
– ...? – Annának még mindig nem rémlik.
– Az apja – mondja határozottan Neville.
– Nnnem – rázza a fejét Anna.
– ## I shut the sheriff ## – próbálja énekelni Neville.
– ...?
– ## But I didn't shoot no deputy ##
– ...?
– ## Oh no! Oh! ##
– ...? – Anna nevetésbe tör ki a fals éneklés hatására.

Úgy tűnik Annának vannak hiányosságai a reggae zene terén, de ezt bőven ellensúlyozzák egyéb képességei – amint ez kiderül az este folyamán, amikor Neville húzza le a redőnyöket éjszakára.


Jöjjön velünk Neville – Anna próbál lépést tartani a sántikáló Nevillel – A kolóniára.
– Nincs kolónia, Anna – válaszolja Neville, és újabb redőnyt húz be – Minden csak úgy összeomlott, nem volt evakuációs terv...
– Téved. Van egy kolónia. Tudom, rendben?
– Honnan tudja, Anna? – kérdi Neville és lehúzza az utolsó redőnyt.
– Csak úgy tudom.
– Honnan? Úgy értem honnan tudhatná? Hogy lehetne ezt tudni?
– Isten mondta nekem. – Neville hitetlenkedve néz, de Anna folytatja – Van egy terve.
– Isten mondta magának.
– Igen.
– AZ ISTEN?
– Igen – válaszolja Anna átszellemülten – Tudom ez hogyan hangzik.
– Őrültségnek hangzik.
– De valami azt súgta, kapcsoljam be a rádiót. Valami azt súgta jöjjek ide.
– A hangom a rádióban mondta, hogy jöjjön ide, Anna.
– Megpróbálta megölni magát tegnap éjjel, ugye?
– Anna...
– Én pedig épp időben érkeztem, hogy megmentsem az életét. Azt hiszi ez véletlen?
– Kérem hagyja abba.
– Okkal küldtek ide engem.
– Nem érti?
– A világ csendesebb most. Csak hallgatnia kell. Ha odafigyel – folytatja Anna átszellemülten – meghallhatja Isten tervét.
– Isten terve...
– Igen.
– Rendben. Hadd meséljek magának Isten tervéről. 6 milliárd ember élt a Földön amikor kitört a járvány. A Krippin vírus az emberek 90%-át megölte. Az 5,4 milliárd ember. Halott. Összetörve és kivérezve. Az 1%-nál kisebb immunitás következtében csak 12 millió egészséges ember maradt, mint maga, én vagy Ethan. A maradék 588 millió átalakult szörnyeteggé, és amikor éhezni kezdtek, akkor megöltek és megettek mindenkit. Mindenkit! Minden egyes ember, akit maga vagy én valaha is ismertünk – az halott! Halott! Nincs Isten! Nincs Isten!



Neville vezető virológus létére eléggé hadilábon áll a számokkal. Már a kiinduló adat is rossz, hiszen már most 2008-ban is több mint 6,6 milliárd ember él a Földön. Mondhatnánk azt is, hogy Neville csak körülbelüli számokkal dolgozik, de az mégsem lehet, mert utána meg 588 milliót emleget. A 12 millió túlélő említése kissé bizarr, hiszen a nagy kavarodásban aligha rendezhettek a túlélők népszámlálást. Neville legfeljebb az immunitási százalékot tudja megbecsülni, amit meg is tesz, azt mondja, hogy "1%-nál kisebb", de ha utánaszámolunk, akkor kiderül, hogy az "1%-nál kisebb" érték az pontosan 0,2%.

Én is kezdem úgy érezni, hogy nincs Isten, ha lenne, akkor biztos nem engedte volna, hogy ilyen összevisszaságot mondjon Neville egy hollywoodi szuperprodukcióban. Isten helyében én a következőképpen zártam volna le az előbbi párbeszédet:

– Rendben. Hadd meséljek Isten tervéről. A te Istened az emberek 90%-át megölte. 6 milliárd embert ölt meg a Krippin vírus. A vérereik elpattantak és elvéreztek. A te Istened mintegy 600 millió embert átalakított vérengző fenevaddá, éjszakai zombivá – vagy éjkeresővé, ahogyan te nevezed őket. Az Istened csak az emberiség 0,1%-ának biztosított immunitást. Csupán 6 millió egészséges embert hagyott életben. És miért hagyta meg őket? Azért, hogy lássa amint felfalják őket egytől-egyig a vérengző zombik? Ez lenne a te jóságos Istened?
– 6, 6, 6 – mondja Anna lassan egymásután a számokat - Számomra ez inkább a Sátán művének tűnik...
– A Sátáné? – szakítja félbe Neville – Most már a Sátánra is hallgatsz, nem csak Istenre?
– Nem én vagyok az aki a Sátánra hallgat... Nem én akartam öngyilkos lenni...


No de térjünk vissza a filmhez, mert Isten megint büntet: zaj hallatszik, és támadnak a zombik.


Amikor Anna megmentette Neville-t, akkor elég volt felkapcsolni az autójának fényszóróit ahhoz, hogy szétrebbenjenek a zombik, most azonban hiába kapcsolja fel Neville a hatalmas teljesítményű spotlámpákat, hiába robbant fel hatalmas bombákat a ház körül, a zombik csak jönnek, csak jönnek...



Mindhárman lemenekülnek a laboratóriumba és észreveszik, hogy a kísérleti-zombinő gyógyulófélben van. A zombik követik őket, és már csak egy üvegajtó van közöttük. Előkerül a Pörkölt Pofájú, és megnövekedett intelligenciájának jeléül a fejét használja a plexiüveg betörésére – a szó szoros értelmében. Az üvegajtón repedések jelennek meg. A nagy zaj ellenére Neville meghallja a Hangot. Annát és Ethant elrejti egy kandallóba, a zombi nőtől vért vesz, és odaadja Annának, mondván, hogy most már érti a küldetését, most már ő is hallja a Hangot. Neville becsukja a kandalló ajtaját, elővesz egy kézigránátot, és jól felrobbantja magát és az összes zombit.



Anna megérkezik a kolóniába, átadja az üvegcsét az ellenanyaggal és Robert Neville-ből legenda lesz.

FADE OUT



Valami bűzlik Zombiában. Azzal persze nem kötözködök, hogy ilyen Krippen vírus elméletileg sem létezhet. Ezt elfogadtam, mert ez a zombifilmek velejárója, ezt úgyis lenyomják a torkomon, hiszen a félelmetes ellenfelet elő kell állítani valahogy. Az ezután következő zagyvaság nagy részét viszont kezelni lehetett volna script szinten. És a kutyát is lehetett volna kezelni. Miféle dolog az, hogy megbetegszik az egyetlen társam – a hűséges kutyám – és ahelyett, hogy meggyógyítanám a kísérleti szérummal – ahelyett megölöm? A nézők pedig könnyeket ontanak, hogy jaj szegény kutya meghalt. Dehogy halt meg. Megölték. Neville belefojtotta a szuszt. Vagy a forgatókönyvíró.

Neville-t az életszeretete vezérli, társra vágyik, többször is kijelenti, hogy az ő feladata az ellenszer előállítása, de cselekedetei ezzel épp ellentétesek: miután elteszi láb alól a kutyáját, utána öngyilkos akar lenni, és a film végére végére sikerül is végeznie magával. A főhős halála nem szükségszerű
inkább rajzfilmszerű: a zombik támadásakor felrobbant sok nagy bombát, de nem történik semmi, a végén felrobbant egy kis kézigránátot, és mindenki elpusztul a kémcsőt szorongató Anna és a kisfiú kivételével. Apropó kémcső: ha én túlélő emberiség lennék, akkor sokkal jobban örvendtem volna Neville feljegyzéseinek az ellenanyag előállításáról semmint egy zombivérrel fertőzött mintának.

Anna egy két lábon járó természetfölötti csoda. Brazíliából származik, ismeri Damien Marley reggae énekest és nem ismeri Damien apját, a legendás Bob Marley-t ???

Anna közvetlen kapcsolatban van a felsőbb hatalmakkal. Azt mondta neki az Isten, hogy Vermont állam Bethel településében van egy kolónia, és Anna ezt azért hallja olyan tisztán, mert kevés az ember, kevesebben zaklatják az Istent és a csendben könnyebben kivehetők az égi hangok.


Ezt meg tudom magyarázni. Isten megteremtette Ádámot és Évát, és mivel akkor még nagyon kevés ember volt, ezért egész jól értették egymást, és tisztán hallották, amint mondá nékik az Úr: "Szaporodjatok és sokasodjatok!”. És elkezdtek szaporodni. És sokasodni. És egyre többen lettek. És látá az Úr, hogy ez jó. Hanem aztán amikor túlságosan elszaporodtak az emberek, és látá az Úr, hogy ez így nem mehet tovább, akkor imigyen szólt vala: "Most már elegen vagytok, lazítsatok egy kicsit!”. Igen ám, de már olyan sok ember volt a Földön, hogy a nagy zaj miatt senki sem hallotta az Úr szavát – ezért minden vallás vezetője továbbra is a régi üzenetet ismételgette: "Szaporodjatok és sokasodjatok”. És látá az Úr, hogy az emberiség rákfenéjére egyetlen megoldás maradt vala: az Krippen vírus.


Anna hajóját szétszedik Brazíliában, így valószínűleg szárazföldi úton indul Északra. Az Amazonas őserdein és a Kolumbiai őserdőkön még zombik nélkül sem lehet áthatolni, de Annának ez sikerült. Egy láthatatlan kéz áthelyezte őt Maryland államba, és egy hang azt mondta neki, hogy kapcsolja be a rádiót. Aztán egy láthatatlan kéz odavitte Manhattan-be, épp időben, hogy megmenthesse Neville-t.

Így zajlanak a dolgok ebben az Isten által teremtett furcsa zombivilágban.


A fentiek ellenére bátorkodom javasolni a film megtekintését. Gyönyörű szürreális képsorokat láthatunk a kihalt New Yorkról. Will Smith és Alice Braga színészi játéka pedig annyira jó, hogy sikerül feledtetniük a dialógusok abszurditásait. Ha ez egy kis költségvetésű film lenne, akkor egyszerűen azt mondanánk, hogy micsoda idióta párbeszéd, de a 150 millió dolláros befektetés megtette a hatását – most azt mondjuk: milyen szürreális párbeszéd :))


Tanulság: ha gyenge a forgatókönyved, toldd meg egy rakás pénzzel.


Csak vicceltem. Nyilvánvaló, hogy itt fordítva zajlottak le az események. Volt egy rakás pénz, és ehhez próbáltak írni egy forgatókönyvet. Lehet, hogy így néz ki a forgatókönyvírók figyelmeztető sztrájkja?

Az eredeti történet a vámpír-legendára keresett magyarázatot. A regényben a vírus mindenkit vámpírszerű lénnyé alakít – Neville kivételével. A vámpírok nappal mozdulatlanságba merevednek, és ekkor jön el Neville ideje – elkezd öldökölni. A vámpírok között pedig kezd terjengeni egy legenda, miszerint van egy lény aki nappal is tud mozogni, és meg tudja ölni őket. Igaz, hogy így logikusabb a legenda?


Attól tartok, hogy ha Bob Marley megtudja, hogy milyen nyakatekert módon használták őt ebben a legendás filmben, akkor felkel halottaiból és zombiként jön vissza, hogy mindezt megbosszulja. Harcát az életre kelt próbababák fogják segíteni...


Lapzárta után érkezett az alternatív befejezés. Az sem lett volna jobb:


Adblock

2008. január 2., szerda

Bedobtam a törülközőt

A legutóbbi filmírás találkozón felvetődött, hogy jó lenne lefordítani magyarra Terry Rossio forgatókönyvírásról szóló cikkeit.

Bevállaltam a 34. leckét. A fordítás első fele felkerült ide a blogra, de a webmaster@wordplayer.com címről egy Annie nevű hölgy felhívta a figyelmemet az apróbetűs részre, miszerint max. 1 paragrafust lehet szabadon felhasználni, efölött írásos engedélyre van szükségem.

Engedélyt kértem, választ nem kaptam, és a napok múlásával ennek egyre csökken a valószínűsége.

A cikk mondanivalója: gondold meg jól, hogy forgatókönyvíró
akarsz-e lenni.
A kedvenc paragrafusom:

Néhány hete az autópályán vezettem, amikor egyszer csak kilépett az útra egy nagy kutya, egy dán dog. Épp hogy elkerültem, és amint elhaladtam mellette, sikerült elkapnom a pillantását. El volt tévedve szegény, zavarodottnak látszott, és valamilyen ismeretlen okból a túloldalra koncentrált, azzal az elhatározással, hogy átkeljen az úton, megfeledkezvén a körülötte száguldó autókról. A visszapillantó tükörben még láttam, amint néhány bátortalan lépés után nagyot koppant a koponyája egy kamionon. A teste többször is megperdült a levegőben, mielőtt földet ért volna.
Borzalmas volt. És nagyon szomorú.


kattints, ha kedves az életed :)