http://davidanaxagoras.com/2008/07/13/how-to-keep-your-day-job-from-killing-your-writing-career/

Hogyan kerüld el, hogy munkahelyed derékba törje írói pályafutásodat

A nagy áttörésre váró írókhoz hasonlóan nekem is van munkahelyem. Tulajdonképpen már nagyon régóta dolgozom ( az egyetemi továbbképzési évek kivételével -- mely fő ok volt arra, hogy jelentkeztem a továbbképzőre ).

Sok veszélynek vagyunk kitéve ebben a kettős életben. Könnyen eltéveszthetjük a célt, és az írás másodrendű szemponttá válhat. Ez azért van, mert a napi munka közvetlenebb, bár nem feltétlenül fontosabb. Ugyanakkor a munkahelyen előfordul, hogy emberek függnek tőled, miközben az írói karriered kezdeti szakaszában egyedül vagy és csak önmagadnak okozhatsz csalódást. És a végeláthatatlannak tűnő írással és újraírással ellentétben a munkahely azonnali jutalomban részesít készpénz és sikerélmény-szerű valamit csinálásban.

Persze nem mindegyik munkahely kielégítő önmagában. De még a rossz munkahelyek is mentségül szolgálnak egy idő után arra, hogy ne írjunk. Mert fáradtak vagyunk, kimerültek, vagy mert nem jut már idő saját magunkra.

Ezért arra kell összpontosítsuk erőfeszítéseinket, hogy az írás elsőbbséget élvezzen az életünkben. Az írás nem alapvető tevékenysége az emberi állatnak. A szükségletek hierarchiájában nagyon későn jelentkezik. Ha azt szeretnénk, hogy megtörténjen, akkor tennünk is kell érte. Szándékosan.

És itt jövök én, néhány szerény javaslattal, hogyan tegyük az írást életünk központi részévé.

Tudd, hogy mit akarsz, és hogyan érheted el

Ha sikerül összekaparnod néhány írásnak szánt percet, akkor nem engedheted meg magadnak, hogy kóvályogj mint szamár a ködben. Tudnod kell, hogy mit akarsz elérni, és milyen lépéseket kell megtenned annak érdekében. Szentelj időt pályafutásod megtervezésére mielőtt nekilátnál a tulajdonképpeni írásnak. Ennek így kell lennie. Ha ezt nem teszed meg, akkor az írásra fordított törekvéseid kárba vesznek.

Tehát mi legyen? Mozifilmet akarsz írni? Alacsony költségvetésű független filmeket akarsz rendezni saját forgatókönyvedből, vagy pedig spec scripteket akarsz írni, melyeket feltehetőleg sosem filmesítenek meg, de írói megbízást szerezhetnek? Vagy inkább a Tv-ben gondolkozol? Hogyan hasznosítod a forgatókönyvedet az írói karrieredben? Vannak kapcsolataid? Versenyek? Hova viszed a könyvedet?

Bármit is választasz, tudd, hogy milyen eredményt vársz, és ezt pontosítsd annyira, amennyire lehetséges. Minél konkrétabb a cél, annál vonzóbb az a mágikus pillanat, amikor végre nekiláthatsz írni. Ha az összes célod egy homályos "valamikor" írni egy forgatókönyvet, akkor legfeljebb annyit kaphatsz -- valamikor.

Naponta tégy lépéseket célod eléréséért

Ki kell alakítanod és be kell tartanod egy napi szokást az írás érdekében, megakadályozandó, hogy a munkahelyed megfosszon az írói pálya lehetőségétől. Nagyon könnyű csúszni egy napot, majd még egyet, és rövidesen eltelik az év, és semmit sem haladtál a forgatókönyveddel. Sok ilyet láttam már kedves barátaim. Ne csak üresben pörgesd a kerekeidet, naponta tégy a cél elérése érdekében.

És ez azt jelenti, hogy lépj előre, ne mindig ugyanazt az oldalt írd újra és újra.

Írással kelj és írással feküdj

Az írás fontosabbnak tűnik, ha bagatellizálod a munkahelyi tevékenységed. Ezt úgy teheted meg, ha írásba "keretezed" a napod. Ezáltal az életed valóban az írásról szól, amelyet megszakít majd a munkaadód -- ami sokkal jobb mint fordítva.

Én sem vagyok az a korán kelő típus. Szinte minden reggeli dolgot utálok. De hajnalban felkelni és írni -- egy reveláció volt számomra. Tudatosult bennem, hogy a reggelekben az volt a legutálatosabb, hogy már megint munkába kell mennem. Írásért felkelni azonban teljesen más érzés volt -- jólesett. Ez csak az én időm volt, senki másé, legkevésbé pedig a munkáltatóé. Ugyanakkor sokkal könnyebben rátaláltam a szavakra ebben a félig alvó állapotomban. A napközbeni frusztrációk még előttem voltak, így hát tiszta volt a lelkiismeretem, nem voltak figyelemelterelések és nem zavartak kicsinyes felindulások.

Emlékezz, hogy ki vagy, és mit akarsz

Maradj ki a mindennapi csetepatékból, végezd el a munkádat, de kerüld a drámát.

Én óvóbácsi vagyok, és ez egy olyan szakma, amelyet hagyományosan főleg nők töltenek be. Tucatnyi alkalmazott között én vagyok az egyedüli férfi. Lehet, hogy férfiakkal sem lenne jobb, azt nem tudhatom, de ezt mondhatom -- drámákkal és kicsinyes civódásokkal vagyok körülvéve, és területi harcokkal, és ostorcsapásként ható hangulatváltozásokkal. Nagyon, de nagyon könnyű volna nekem is beállni a sárgödörbe és megkezdeni az iszapbirkózást -- de van egy mantrám.

Én nem óvóbácsi vagyok, hanem egy munkanélküli forgatókönyvíró.

Napközben ott vagyok, hogy elvégezzem a munkámat, és azt jól csinálom. A gyerekek örömmel vesznek részt a foglalkozásokon. Csoport foglalkozásokat vezetek. Hangosan olvasok fel könyveket. Énekelek. Elkészítem a tantervet. Figyelemmel követem a gyerekek fejlődését, és kimutatásokat írok. Gondozom a tanterem díszállatait. De nem hagyom, hogy beszippantson az örvény. Nem dramatizálok. Nem foglalok állást, és nem pletykálok. Nincs nekem erre sem időm, sem energiám, mert én egy forgatókönyvíró vagyok. Csak a következő írói megbízásomig vagyok ezen a munkahelyen. Önök hölgyeim harcoljanak csak egymás között, én tartalékolom az energiáimat a papírosnak.

Tűzzél ki magad elé írói célokat a hazaérkezésedre

Ismét, ez egy olyan kötelék, amit magad után húzol napközben. Szükséged van egy célkitűzésre, amit megcélzol a nyiladdal -- azzal a nyíllal, ami egy elszakíthatatlan arany zsineggel a csuklódra van kötve.

Ha reggelente úgy írsz, ahogy írnod kell, akkor megfogalmazódik benned, hogy mit kell tenned a következőkben. Tartsd ezt észben napközben, és azzal a szándékkal érj haza, hogy dolgozol a feladaton. Ez lehet egy sztori probléma (hogyan rakják ki a fiúk Zekét a menedékből?) lehet írói előmenetelt elősegítő teendő (írnod kell egy megkereső levelet). Bármi is legyen az, egész nap azon kell járjon az eszed, hogy hazaérkezésedkor repülő rajttal rávethesd magad a feladat megoldására.

Űzd el a napi gondokat

Az előttem álló akadályok legnagyobbika volt átmenni alkalmazotti státusból önfoglalkoztató íróvá a munkanap végén.

Legtöbbször teljesen kimerülten érkeztem haza, belapátoltam a vacsorát, majd belesüppedtem a fotelbe, és addig néztem a tévét, amíg már nem bírtam nyitva tartani a szememet, miközben ünnepélyesen megígértem magamnak, hogy majd írok holnap... vagy a hétvégén... vagy a szabadság alatt... vagy valamikor.

Egy világos átmenetre volt szükségem a munkaidő és az írásra szánt idő közé. Otthonülő típus lévén sosem jutott eszembe az edzés, sőt logikátlannak tűnt, hogy a fizikai gyakorlat energiaforrás lehetne. Gondoljunk csak bele. Hogyan lehetne több energiánk miután energiát fogyasztottunk? Ez ellentmond a termodinamika alaptörvényeinek.

De egy gyors edzés a munkanap végén -- és egy élénkítő zuhany! -- új energiákat szabadít fel, és megtisztítja agyonkínzott elmédet. Javítja a közérzeted, és eltávolítja gondolataidból a felgyülemlett szarságokat, amelyekkel amúgy sem tudsz mit kezdeni. Hirtelen felszabadulsz a stressz alól és készen állsz valami másra... mint például írásra.

És ha nem tudsz, vagy nem akarsz edzeni, egy kis fizikai mozgás -- egy séta a sarki üzletig, egy kis kertészkedés vagy egy ínyenc étel elkészítése -- segít létrehozni az átmenetet, segít elválasztani a munkát és az otthont. És ha még ez is sok, akkor legalább zuhanyozz le, öltözz át, és úgy fogod érezni magad, mintha kicseréltek volna.

Készülj az időszakos csoportos összejövetelekre

A filmes sulin kívül semmi sem dobott fel annyira mint a rendszeres írói találkozások. Erre vártam minden második pénteken. Ez esély volt arra, hogy kilépjek a munkahelyi sémákból, és olyan sorstársakkal találkozzak, akik hasonló a célokért küzdöttek. Nagyon, de nagyon jó érzés kilépni a zárkózottságból és megtalálni önmagad a barátok között.

Ugyanakkor -- és ez fontos -- a csoportos találkozó szilárdabb támpontot jelentett számomra mint az önmotiváció. Az önfegyelmezés kétségtelenül fontos, de jobb bebiztosítanod magad minden irányból. Ha van egy szabad heted, akkor nem olyan könnyű elhanyagolni az írást, tudván, hogy a csoportod arra vár.

Így hát tégy meg mindent, hogy megtaláld ezt -- légy egy rendszeresen találkozó csoport tagja. Ha kell, akkor alapíts te egy csoportot. Nincs elég filmírással foglalkozó ember körülötted? -- a fenét, egy rendszeres filmértékelési estét bármikor összehozhatsz. És micsoda szerencséd van, hogy információs társadalomban élsz! Az internet alaposan összezsugorította a világot. Rengeteg forgatókönyvírással foglalkozó közösség tagja lehetsz a kibertérben. Sőt mi több, még blogot is indíthatsz.

Ha annyira szerencsés vagy, hogy Dél-Kaliforniában élsz, bármikor jelentkezhetsz egy forgatókönyvírói továbbképző kurzusra a sok egyetem egyikén, vagy csatlakozhatsz a rengeteg amatőr forgatókönyvírói társulások egyikéhez. Beiratkozhatsz magán filmiskolákba, vagy jelentkezhetsz a UCLA egy éves Professzionális Programjára, amelyik a nevezetes MFA (Master of Fine Arts) egyetemi képzésen alapul.

A napokat, heteket, hónapokat és éveket szervezd az írás köré

Életed ritmusát vagy az írói világ évszakai vagy pedig az ügyfelek rigolyái és a főnököd előjegyzései vezérlik. Melyik hangzik jobban?

Szerezd vissza az életed! Láttuk már, hogyan lehet csökkenteni az állásod lábnyomát a napi programodban -- írással kezdve és írással végezve a napot. Heti vagy kétheti találkozókat szerveztünk, hogy behozzunk némi külső motivációt, és legyen mire várakozni. Hasonló módszert alkalmazhatunk a hónapokra és az egész évre.

Készíts magadnak írói kalendáriumot. Lehet az papíron, az Outlook-ban, vagy akár az interneten. Tulajdonképpen nekem két írói naptáram van. A projekt naptáram mintegy 6 hét hosszú -- itt rögzítem a projektre vonatkozó határidőket és a napi haladást az írással. Ez sínen tart engem, és láthatóak a kisiklás következményei. Ha kimarad az írás pár napig, akkor az nem tűnik soknak, de a naptárat leellenőrizve azonnal látszik, hogy már 12 oldallal adós vagyok. Francba! Sok kicsi sokra megy. Persze a naptári feljegyzéseket folyamatosan javítom, de pusztán ez a kölcsönhatás életben tartja az írói céljaimat. Ez fél nyereség.

A másik naptáramban "írói elvonulások", forgatókönyvírói pályázatok határidejei, és egyéb forgatókönyvírással kapcsolatos események vannak -- mint például az Austin Film Fesztivál. Szerencsére olyan állásom van, ami sok juttatással jár. Rengeteg szabadságom van, így hát havonta beszervezek legalább egy háromnapos hétvégét, és évente kiveszek egy kéthetes szabadságot. Nincs mindenki ilyen szerencsés helyzetben, és nekem sem volt ez mindig így. Most azonban, hogy ez megadatott, a szabadságommal támogatom az írói karrieremet.

A havonta ismétlődő háromnapos hétvégéimet "írói elvonulásoknak" hívom -- hosszútávon ezek segítségével korrigálom írói pályámat, esélyt adok az ihletnek vagy egyszerűen csak bepótolom az elhalasztott írásokat.

Az első elvonulásom egy meghitt tengerparti villában volt Crystal Cove-ban. Az írói elvonulásokon nem a luxus a lényeg (jó is lenne, ha meg tudnám engedni magamnak a tengerparti nyaralót minden hónapban). Az a fontos, hogy rendszeres időközönként biztosíts magadnak hosszabb időt, amikor valóban bele tudsz feledkezni az írásba. Ha el tudsz utazni, az nagyszerű. De az is megteszi, ha csak a sarki kávézóba vagy könyvtárba ülsz be. Légy kreatív, és tedd azt, ami megihlet. Próbáld meg elképzelni, hogy éreznéd magad egy év múlva a rendszeres írói hétvégék után, megújítván elkötelezettségedet az írói karriered iránt oly módon, hogy az megihlessen és megerősítsen.

Végül pedig gondolkozz nagyban, és szervezd meg az évedet az írói kalendáriummal. Csináld úgy, hogy legyen egy kész forgatókönyved a pályázat beküldésének határidejére. Látogass el nagyobb konferenciákra vagy filmfesztiválokra, és gyakorold az ismerkedést. Jelentkezz egy pitch versenyre, hogy legyen még egy okod befejezni a könyvedet, és fejleszd pitchelő készségedet. Az események és a határidők motiváljanak, és tartsd be elhatározásaidat.

Ez egy csodálatos írói élet

Így hát ezek az én tanácsaim, melyekkel elkerülheted, hogy munkahelyed derékba törje írói pályafutásodat, még mielőtt az egyáltalán elkezdődhetett volna. Legyen egy határozott végjáték a fejedben, és tudd, hogy mit kell érte tenned. Tartsd a lendületet naponta tevékenykedve a cél megközelítésén. Használj mantrát vagy bármilyen más eszközt, hogy a legnagyobb munkahelyi felfordulás közepette is emlékezz arra, hogy ki vagy és mit akarsz. Élesen határold be a munkaidődet a nap végén, és élénkítsd magad edzéssel, zuhanyozással, átöltözéssel. Legyen valami, aminek előre örülsz, mint például a rendszeres írói csoporttalálkozások. Végül pedig szervezd életed napjait, heteit, hónapjait és éveit az írás köré. Ezeket mind betartva szárba szökken írói karriered, az állásod megmarad az őt illető helyén, és az írás fogja betölteni az életedet.